2023. január 26.

Csütörtök, Szent Timóteus és Sz

Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért, hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!” Majd így folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”

[Mk 4,21-25]

Elmélkedés

A mai napon ünnepelt két szent, Timóteus és Titusz Szent Pál apostol munkatársai voltak. Timóteust második missziós útja során Lisztra városában vette maga mellé a népek apostola, mert a helyi keresztények „jó véleménnyel voltak róla” (ApCsel 16,2). Ő harmadik útján is elkísérte Pált. Titusz pedig ott van Jeruzsálemben Pállal azon az apostoli zsinaton, melyen arról döntenek, hogyan induljanak a pogányokhoz az evangélium hirdetésére.
Jogosan gondoljuk, hogy az apostoli buzgóság és az evangélium hirdetésének vágya elsősorban Pál példája láttán alakul ki mindkettőjükben. Ismerik Pál korábbi életét és lelki átalakulásának okát. Nap mint nap látják, hogy Pál valóban a damaszkuszi úton megismert Krisztusnak adta magát, és az ő evangéliuma terjesztésének szenteli életét. E személyes példa ösztönzi Timóteust és Tituszt mind Pál segítésében, mind az önálló igehirdetésben, szolgálatban.
Minket kinek a példája lelkesít? Kinek a személyes élete, tanúságtétele szolgál mintaként számunkra? És vajon az én példám lelkesít-e másokat? Hiteles-e a kereszténységem, vallásosságom, hogy ennek láttán másokban feléledjen a vágy Krisztus követésére? Imádkozom-e rendszeresen azokért, akik az igehirdetésre, a misszióra szentelik életüket?
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus, taníts meg engem arra, hogy a legkisebb dolgokban is felfedezzem az igazi öröm, az igazi boldogság forrását! A szegénység, a nélkülözés, a szomorúság és az üldöztetés nem lehet akadály számomra, hogy feléd közeledjek. Sőt, éppen ellenkezőleg, ezek segítenek a leginkább abban, hogy megtaláljalak téged, s benned boldogságomat. Érzem közelséged, érzem gondviselésed, érzem irgalmadat, érzem jóságodat, érzem szereteted, s ez nekem a boldogság. Jézusom, veled mindenkinél boldogabb vagyok.
 

Hozzászólás

Név:
E-mail:
Szöveg:
A Felhasználási feltételeket és az Adatkezelési elveket ismerem, elfogadom.
Küldéshez kérjük adja meg a fenti ellenőrző kódot: