Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához.

---

Jézus búcsúbeszédének mai részletéből újabb fontos dolog derül ki: az Atya szeret minket és teljesíti Jézus nevében hozzá intézett kéréseinket. Az Atyának ez az ajándéka teljessé teszi örömünket. A Szentlélek bennünk, a lelkünkben végzett munkájának eredményeként juthatunk el a teljes örömre. A Lélek úgy dolgozik, hogy átalakítja szívünket és lelkünket, egészen új utakon indít el bennünket, amelyeken végighaladva eljuthatunk Istenhez, embertársainkhoz és önmagunkra találunk. Ezen az úton felfedezhetjük, hogy az Atya szeret minket, Krisztushoz tartozunk és a Szentlélek megerősít bennünket, s mindezzel már el is jutottunk az igazi lelki örömre, az öröm teljességére. Ezt az örömöt csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha engedjük, hogy a Lélek elvégezzen bennünk e csendes munkát! Engedjük bátran, hogy megérintsen minket ez az öröm!
© Horváth István Sándor

---

Jézusnak Szent Anyja! Te, aki az alázatosságban és a nagylelkűségben „az Úr szolgálóleánya” voltál, add a te készségedet, amikor Istent és a világ üdvösségét szolgáljuk. Nyisd meg szívünket Isten országa és a minden teremtménynek szóló evangelizáció mérhetetlen távlataira.
Boldog II. János Pál pápa
 

---

Összes hozzászólás és válasz megjelenítése